Minőségbiztosítási körkép

Milyen alapvető minőségbiztosítási tanúsítványok használatosak jelenleg Magyarországon és Európában a logisztikai-termelő piachoz kapcsolódóan?

A gazdálkodó szervezetek minőségirányítási rendszerének alapvető nemzetközi szabványa az ISO 9000 család. A korábbi szabványrendszer egyszerűsítésével és összevonásával jelenleg két alfaja használatos:a 9001 és a 9004.

Nemzetközi és hazai szinten is az ISO 9001 követelményei szerinti cégtanúsítás elterjedt, legyen szó gyártó vállalatról, logisztikai szolgáltatóról, kereskedelmi egységekről, vagy akár ügyvédi- és utazási irodákról.

Az ISO mellett megkülönböztetünk iparág specifikus szabványok is az alábbiak szerint:

Nemzetközi autógyártásban használatos tanúsítványok

• QS 9000: amerikai eredetű nemzetközi szabvány,
• ISO TS 16949 nemzetközi szabvány (ISO),
• VDA német autóipari szabvány.
  

Gyógyszeriparban használatos tanúsítványok

• A gyógyszeriparban elsősorban a MIR rendszerek használatosak: a GLP (jó labor gyakorlat) és a GMP (jó gyártási gyakorlat).
• Ezt egészítik ki az informatikai biztonsági rendszerek (ISO TR 13335) és a
• TQM, mint önálló komplex minőségirányítási rendszer (az ISO továbbgondolása).
  

Technológiai ágazatban használatos tanúsítványok

• Alapvetően az ISO 9001 és az ISO 14001 használatos, speciális esetekben ezt egészítik ki egyéb szabályozások. (Például az autóelektronikai területen egyéb autóiparhoz kapcsolódó szabványok)
• TAPA: a szervezetek biztonsági rendszerének önkéntes tanúsítására használatos, különösen a nagy értékű árukkal foglalkozó üzletágak - technológia, autóipar - körében elterjedt.

Veszélyesáru raktározás szabályozása

• SEVESO: Rendszert nem minősít. EU jogszabályok alapján Magyarországon kormányrendelet foglalja össze a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, megelőzés szabályait.

A szabályozás szerint a Hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó cégek milyen mértékben veszélyeztetik a környezetüket. A megadott alsó- és felső határértékhez igazodóan az érintett cégnek Biztonsági Jelentésben kell leírnia, hogy milyen fajta veszélyek, milyen koncentrációban terjednek veszély esetén. A Hatóságoknak ezen információk alapján kell összeállítani a település Védelmi tervét.

Mi jellemzi a kiskereskedelmi és FMCG cégek minőségbiztosítását?

A szektorban széles körben elterjedt a jogszabályi követelmények alapján összeállított szakma specifikus „rendszerek” alkalmazása.

A mindenki számára jól ismert ’HACCP’ nem elsősorban szabvány, hanem EU élelmiszer-biztonsági jogszabályok alapján összeállított veszély-elemzésen alapuló folyamatszabályozás. Az ISO-val ellentétben nem önkéntes alapú, hanem minden élelmiszer-gyártó, forgalmazó számára kötelező, rendszeres hatósági ellenőrzéssel.

Elsősorban a multinacionális vállalatok nyomására kialakult, beszállítók minősítésére kötelezően használatos szabványcsoport a BRC és az IFS. A BRC brit eredetű, az IFS pedig elsősorban német és francia szervezetek követelményrendszere.

Az élelmiszeripari cégek számára opcionális lehetőség a fentiek mellett az ISO 9001, illetve az ISO 22000 szabvány szerinti önkéntes minősítés, elsősorban a vevői bizalom megszerzése és megtartása érdekében.


Mi jellemzi a magyarországi piacot a tanúsítványok tekintetében, alapnak számít-e az ISO? Mi a különbség az ISO 9001 és 14001 között?

Amennyiben egy vállalat kapcsolatban áll az állami-, önkormányzati szervekkel, illetve nagyvállalatokkal úgy az ISO 9001 megléte Magyarországon is elengedhetetlen számára. Nem csupán a tendereken, de beszállítók, sőt üzleti partnerek kiválasztásakor is elsőbbséget élveznek a minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok.

Míg az ISO 9001 a minőségközpontú irányítási rendszerek (MIR) követelményeit írja le, addig az ISO 14001 a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) elvárásait foglalja össze. Működhetnek külön-külön vagy integráltan is.


Milyen garanciát nyújt ezeknek a tanúsítványoknak a megléte az ügyfelek számára?

Egy-egy minőségbiztosítási tanúsítvány megléte biztosítékot jelent arra vonatkozóan, hogy a választott szolgáltató / partner tevékenysége szabályozott és rendszerezett, illetve átlagon felüli biztonsággal és minőségben tudja ellátni a kívánt szolgáltatást.

További előnyeként értékelhető, hogy az ügyfélnek nem kell fenntartania erőforrásokat a minőség-ellenőrzésre, beszerzésre, alvállalkozók ellenőrzésére-minősítésére vonatkozóan, minderről gondoskodik a beszállítója külön anyagi ellenszolgáltatás nélkül.


Milyen új minőségbiztosítási trendek figyelhetőek meg Magyarországon és Európában?

Az ISO rendszerek szerinti tanúsíttatásnak mára már számtalan lehetősége van, a jelenleg is telített piacon a minőségbiztosítás alapelvárásnak számít, külön presztízsértéket már nem képvisel. Érdemes azonban nagyon megválogatni melyik céggel végeztetjük el a felülvizsgálatokat.

Meglátásom szerint a jövőben a beszűkült piaci lehetőségek miatt azok a szolgáltatók jutnak versenyelőnyhöz, akik kilépve a reaktív szerepből elmozdulnak a proaktív irányba. A hatékonyságot fejlesztő módszerek alkalmazásának területén is egyre nagyobb versengés tapasztalható.