Piaci körkép
Logisztikai piaci körkép
Mit hoz az idei év a repterek életében?
Csökkentett üzemmódban működik a sármelléki repülőtér, ami azt jelenti, hogy március végéig biztosan nem száll fel és le gép, kérdéses azonban a nyári menetrend is. Debrecenben új üzemeltetője van a repülőtérnek, aki 300 ezres utasforgalommal számol. A Mezőkövesd határában lévő reptéren pedig idén elkezdődhet a fejlesztés. Körképünk.
A Sármellékről eddig három városba közlekedő Ryanair légitársaság leállította száznál is több járatát a téli időszakban, és nagy kérdés az is, képben marad-e a balatoni reptér. A döntésben egyaránt szerepet játszottak az Európában tapasztalt alacsony kereslet és a magas kerozinárak. A repteret üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. korábbi ügyvezetője, Gubicza Ágoston éppen a bizonytalanság miatt mondott le tavaly év végén. Nem születtek meg az eredményes üzemeltetéséhez szükséges tulajdonosi döntések - közölte a Hírszerzővel Palkó Lajos marketingigazgató. Csütörtökön tartja egyébként közgyűlését a társaság, várhatóan akkor döntenek az új ügyvezető személyéről és a jövőről.
Ha Ryanair nélkül is, de folytatják a reptér üzemeltetését, vannak ugyanis érdeklődők, de számítaniuk kell arra, hogy idén 70 ezer utassal kevesebb fordul majd meg náluk. Arra a kérdésre, hogy ez visszafejlődésnek számít, Palkó csak annyit mondott, hogy a válság miatt mindenki óvatos, nagy a bizonytalanság. Szerinte az a legfontosabb cél, hogy ne legyenek veszteségesek. Évente egyébként félmilliárdba kerül a reptér üzemeltetése, ebben benne van a légi irányítás költsége is, amely havonta 10 millió forintra rúg. Bár tavaly 3-400 ezer utassal terveztek, csupán 120 ezer jött össze.
Van benne pénz - kár lenne érte
Minden repülőtér takaréklángon üzemeltetése jelentős veszteség a környező szállodásoknak, hiszen csökken a megközelíthetőségük - mondta a Magyar Szállodaszövetség első alelnöke. Erdei János szerint 2008-ig jelentős forráshoz, támogatáshoz jutott a repülőtér.
2004-ben például 300 millió forintos támogatásban részesültek a regionális reptérfejlesztési alapból, ezt a Balatoni Fejlesztési Ügynökség további 65 millió forinttal egészítette ki. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a repülőtér megépítse a 24 órás működéshez elengedhetetlen beruházások egy részét. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve, további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006 áprilisában adták át.
2007-ben több mint egymilliárd forintos beruházás keretében újabb 2,5 ezer négyzetméteres terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot építettek. A DHL itt működteti logisztikai bázisát, igaz, jelenleg nem száll le gépük Sármelléken, de fontos elosztó állomásként üzemel a terület.
Légből kapott marketing - mire elég 28 millió?
Az utasok csak akkor utaznak repülővel a térségbe, ha sikerül felhívni a figyelmet a Balaton idegenforgalmi kínálatára, és belátják, érdemes Budapest helyett Sármelléken landolniuk. A vonzerő növelését szolgálja a Magyar Turizmus (MT) Zrt. Regionális Projektirodája által kezelt marketingalap. Az úgynevezett Légi Marketing Alapot a forgalom növelésében érdekelt régiók, városok - így például Budapest, a Balaton, Debrecen - szolgáltatói, önkormányzatai, repülőterei és a járatokat indító légitársaságok adják össze közösen. A marketingtámogatás egy, a légitársasággal közösen kialakított és elfogadott promóciós terv alapján kerül elköltésre. A kifizetések az MT Zrt. részéről közvetlenül médiavásárlásokra, promóciós eszközökre irányulnak, nem a légitársaságnál kerülnek felhasználásra.
Az utasforgalom alakulása Sármelléken:
2005: 25 ezer fő
2006: 80 ezer fő
2007: 110 ezer fő
2008: 120 ezer fő
A Balatoni térség esetében 28 millióról beszélhetünk, ez az összeg a Németországba, az Egyesült Királyságba, Hollandiába és Oroszországba induló, elsősorban a Germanwings és a Ryanair menetrendszerinti járatainak népszerűsítésére kerültek felhasználásra. Palkó Lajos szerint tízszer nagyobb összegre lenne szükség ahhoz, hogy kellő promóciót kapjon a magyar tenger.
2007-ben kezdeményezte az MT az alap létrehozását tekintettel arra, hogy a közeljövőben több új járat indítására is esély van magyarországi repülőterekre. Gondolták akkor. A gazdasági változások következtében azonban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak. A járatok számának csökkentése, egyes járatok megszüntetése igen érzékenyen érintette és érinti a magyar beutazó turizmust. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősége van az összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában - tudtuk meg a MT kommunikációs irodájától.
Matyóföldön egyeztetnek - mi lesz belőle?
Nemcsak chartergépeket fogadnának Mezőkövesden, hanem logisztikai központként működne a reptér, és mellette egy ipari park is helyet kapna. Tállai András, Mezőkövesd polgármestere korábban arról tájékoztatta a Hírszerzőt, hogy a volt katonai reptér tulajdonosai - Mezőkövesd, Miskolc és Mezőkeresztes - által kiírt, hasznosításra irányuló pályázaton a Fieldstone Kft. nyert.
A felek 100 évre szóló szerződést kötöttek. A bérleti szerződés 2008 novemberében lépett hatályba - tudtuk meg a mezőkövesdi önkormányzat illetékesétől. A szükséges engedélyezési és egyéb adminisztratív lépéseket követően kerülhet a projekt a megvalósítás szakaszába. Az érintett önkormányzatok és a beruházó folyamatosan együttműködnek. Csak az infrastruktúra kiépítése mintegy 2,5 milliárd forintba kerül.
Cívisek - a nagy tervezők
Csökkent a forgalom a debreceni reptéren is, bár ez főként annak tudható be, hogy október közepén véget ért a charterszezon. Üzleti járatok, kisebb gépek naponta érkeznek a cívisvárosba, de ez nem jelentős. A város tavaly 700 millió forintért eladta a Debrecen Airport Kft.-t a Xanga Zrt.-nek. A repülőteret újonnan üzemeltető cég 4,1 milliárd forintért megvásárolta a bázis szomszédságában fekvő 140 hektáros területet is. A vevő tervei szerint öt év alatt 300 ezerre növeli a reptérre érkező vagy innen induló utasok számát, és lesz legalább egy állandó járat a chartereken kívül - adta hírül a Debrecen Televízió. A 2001 óta nemzetközi repülőtérként üzemelő Airport Debrecen utasforgalma 2007-ben 44 ezer volt. A legnépszerűbb úticél a török turizmus fővárosa, Antalya volt.
2009. január 25.
Forrás: www.hirszerzo.hu
Válságszünet a fuvarozóknál
A gazdasági válság padlóra küldte a fuvarozókat is. A vasúti és közúti szállítmányozással foglalkozó cégek járművei munka híján leálltak - derül ki a Népszabadságból.
A MÁV Cargo új osztrák tulajdonosa 19 mozdonyt és 50 tehervagont vásárolt a cégnek, ám a 8,7 milliárd forint értékű beszerzés most nem örömre ad okot, sokkal inkább problémát jelent. Az év első hónapjában megérkező járműveket ugyanis nehéz lesz munkába állítani, a társaság megrendelései ugyanis jelentőse visszaestek - írja a Népszabadság.
A magyar vállalat más időszakban havonta 300 tehervonatot közlekedtet, és 3-3,5 millió tonna árut továbbít, a lap értesülése szerint azonban most 25 százalékkal csökkent a teljesítmény. Annyi könnyebbsége van a MÁV Cargónak, hogy a megvásárolt mozodonyokat a tulajdonos Rail Cargo Austria bérbe vette, így azok tárolásáért nem kell fizetnie.
A logisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégeknél is problémákat okoz a válság: az elmúlt időszakban 1,2 milliárd forintos bővítést végrehajtó Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) nem tudja lekötni a kapacitásait, lehetőségeinek mindössze 60 százalékát haszálják ki. Az ágazat problémáit mutatja, hogy az ország többi árufuvarozási központjában is hasonló a helyzet.
A közúti fuvarozással foglalkozó Waberer's-csoportnál is kapacitásfelesleg alakult ki, a cég felkészült arra, hogy szezonalitás miatt leállított kamionjainak pihenőjét meg kell hosszabbítani. A vállalat ugyanakkor nem tervezi, hogy a megrendelt új kamionok üzembe állítását el kellene halasztani. Dittel Gábor, az egyik szakmai szervezet, a Ni-T Hungary főtitkára úgy látja, hogy a fuvarozók 80-85 százalékát adó kis- és középvállakozások vannak a legnagoybb veszélyben. Tőkehelyzetük ugyanis nem elég erős, így az új járművek megrendelésének elhalasztásával sem biztos, hogy túlélik a válságot - tette hozzá.
2009. január 22.
Forrás: www.origo.hu
Lassuló gazdaságok, összeomló export, vegyes nyersanyagárak
A kedvező amerikai hangulatnak köszönhetően erősödni tudott az összes régióbeli részvényindex. Azonban a forgalom továbbra is elmaradt a megszokottól és a befektetői magatartás is óvatos volt.
A japán export mennyisége 35%-kal esett vissza decemberben, ami rekord mértékűnek számít. Az import 21,5%-kal csökkent ugyanezen időszakban. Az elemzők jelentős gazdasági visszaesést várnak a tavalyi év utolsó negyedévében, mivel az ipari fogyasztók áramfogyasztása 13%-kal esett vissza 2007 decemberéhez képest.
A várakozásoknak megfelelően a japán jegybank változatlan szinten hagyta az irányadó kamatrátát, de jelentősen csökkentette kilátásait a világ második legnagyobb gazdasására. Mivel kamatot már nem tud – nem akar – csökkenteni a jegybank helyett 33,6 milliárd dollár értékben kereskedelmi papírokat fog vásárolni. A bank vállalti kötvények közvetlen vásárlását is tervezi. Ez a hír kedvező volt a bankszektor – Mitsubishi UFJ (+0,8%) – számára. A jen erősödése további veszteségeket okoz az exportpiac – Toyota (-3,5%), Honda (-5%9, Canon (-3,5%) – számára. A Sony (-2,2%) be akarja zárni két televízió gyára közül az egyiket Japánban és el akar bocsátani 2.000 dolgozót. A cég az első veszteségére készül 1994 óta.
A kínai gazdaság hét éve a leggyengébb mértékben erősödött a negyedik negyedévben. A GDP csak 6,8%-kal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben a 2007-es 9%-os bővülés után. Éves szinten 9%-kal nőtt a gazdasági a tavaly előtti 13%-hoz képest. Az ipari és ingatlan befektetések 26,1%-kal nőttek 2008 során. A kormány közölte, hogy 120 milliárd dollárt kíván elkölteni az egészségügyi szektorban – North China Pharmaceutical (+4,4%) – három év alatt. Ez megadta a támaszt a piacnak.
Hongkongban a nyolc napos HSBC (+5,4%) esés után végre megvették a papírt. A helyi olajkitermelő a Cnooc 4,5%-kal drágult, mivel profitmarzsa jelentős mértékben nőtt. Azonban a forgalom a jövő heti szünet előtt – kínai újévi ünneplések – alacsony maradt.
Dél-Koreában is közzétették a GDP adatokat. A gazdaság 5,6%-kal – 11 éve nem látott mértékben – zsugorodott az utolsó negyedévben.
A londoni kereskedésű összesített nyersanyagindex csökkenése vegyes hatást eredményezett a térség kitermelőiben – BHP Billition (-0,6%), Rio Tinto (+4,2%), Newcrest (-3,5%).
2009. január 22.
Forrás: www.tranzitonline.eu
Zsugorfóliában az autóipar
Európában tavaly 7,8 százalékkal esett vissza az új autók eladása a hitelválság és a vásárlási kedve hanyatlása miatt. Ezzel az értékesítés tizenöt éves mélypontra került - tette közzé az ACEA autóipari szakmai szövetség.
A legnagyobb havi csökkenést tavaly novemberben regisztrálták, amikor 25,8 százalékkal esett vissza az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest a térségben: az Európai Unióban - Málta és Ciprus kivételével -, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Szövetséghez (EFTA) tartozó országokban.
A nyugat-európai piac 8 százalékkal, az új uniós tagországok autópiaca csak 1 százalékkal zsugorodott tavaly. Az ACEA adatai szerint tavaly a térségben 14.712.158 új autót helyeztek forgalomba.
A legnagyobb visszaesés a PSA Peugeot Citroen csoportnál következett be, 9,1 százalék, a Renault modellek értékesítése 6,9 százalékkal, a Fiatoké 5,5 százalékkal a Volkswageneké 4,4 százalékkal, a BMW-jé 3,5, a Daimleré 6 százalékkal. A General Motors, a Chrysler és a Ford európai eladásai 13,9, 22,5, 5,2 százalékkal zsugorodtak, míg a Nissan 8,8 százalékkal növelte eladásait.
2009. január 15.
Forrás: www.privatbankar.hu
A cégek háromnegyede érzi a válságot
A magyar cégek 78%-a már saját bőrén is érzékeli a gazdasági válság negatív hatásait, miközben 38%-uknak nincsenek terveik a recesszió átvészelésére - derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) januári felméréséből.
A több mint száz cégvezető, logisztikai és beszerzési vezető megkérdezésével végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a nagyobb vállalatokat és a kkv-kat hasonló arányban érinti a válság. Ugyanakkor szembeötlő a belső kommunikáció gyengesége az 500 főnél többet alkalmazó társaságok esetében, ahol a válaszadók mintegy fele állította, hogy nem tudja, léptek-e már életbe vállalaton belül a válsággal kapcsolatos intézkedések.
A gazdasági válság miatt az értékesítés visszaesését várja a megkérdezettek háromnegyede, likviditási nehézségekkel pedig 38%-uk számol. Egyre nehezebbé válik a stratégiai tervezés a megkérdezett vállalatok 27%-ánál. A résztvevők közül többen említették, hogy nincsenek elegendő információik a várható kormányzati intézkedésekről.
A felmérés eredményei szerint az élelmiszer- és gyógyszeripari cégek mindennapi működésébe még nem gyűrűzött be a válság, de a szakemberek számítanak rá, hogy a közeljövőben ezeken a területeken is komoly problémák adódhatnak.
2009. január 13.
Forrás: www.origo.hu
Csökkentett üzemmódban működik a sármelléki repülőtér, ami azt jelenti, hogy március végéig biztosan nem száll fel és le gép, kérdéses azonban a nyári menetrend is. Debrecenben új üzemeltetője van a repülőtérnek, aki 300 ezres utasforgalommal számol. A Mezőkövesd határában lévő reptéren pedig idén elkezdődhet a fejlesztés. Körképünk.
A Sármellékről eddig három városba közlekedő Ryanair légitársaság leállította száznál is több járatát a téli időszakban, és nagy kérdés az is, képben marad-e a balatoni reptér. A döntésben egyaránt szerepet játszottak az Európában tapasztalt alacsony kereslet és a magas kerozinárak. A repteret üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. korábbi ügyvezetője, Gubicza Ágoston éppen a bizonytalanság miatt mondott le tavaly év végén. Nem születtek meg az eredményes üzemeltetéséhez szükséges tulajdonosi döntések - közölte a Hírszerzővel Palkó Lajos marketingigazgató. Csütörtökön tartja egyébként közgyűlését a társaság, várhatóan akkor döntenek az új ügyvezető személyéről és a jövőről.
Ha Ryanair nélkül is, de folytatják a reptér üzemeltetését, vannak ugyanis érdeklődők, de számítaniuk kell arra, hogy idén 70 ezer utassal kevesebb fordul majd meg náluk. Arra a kérdésre, hogy ez visszafejlődésnek számít, Palkó csak annyit mondott, hogy a válság miatt mindenki óvatos, nagy a bizonytalanság. Szerinte az a legfontosabb cél, hogy ne legyenek veszteségesek. Évente egyébként félmilliárdba kerül a reptér üzemeltetése, ebben benne van a légi irányítás költsége is, amely havonta 10 millió forintra rúg. Bár tavaly 3-400 ezer utassal terveztek, csupán 120 ezer jött össze.
Van benne pénz - kár lenne érte
Minden repülőtér takaréklángon üzemeltetése jelentős veszteség a környező szállodásoknak, hiszen csökken a megközelíthetőségük - mondta a Magyar Szállodaszövetség első alelnöke. Erdei János szerint 2008-ig jelentős forráshoz, támogatáshoz jutott a repülőtér.
2004-ben például 300 millió forintos támogatásban részesültek a regionális reptérfejlesztési alapból, ezt a Balatoni Fejlesztési Ügynökség további 65 millió forinttal egészítette ki. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a repülőtér megépítse a 24 órás működéshez elengedhetetlen beruházások egy részét. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve, további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006 áprilisában adták át.
2007-ben több mint egymilliárd forintos beruházás keretében újabb 2,5 ezer négyzetméteres terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot építettek. A DHL itt működteti logisztikai bázisát, igaz, jelenleg nem száll le gépük Sármelléken, de fontos elosztó állomásként üzemel a terület.
Légből kapott marketing - mire elég 28 millió?
Az utasok csak akkor utaznak repülővel a térségbe, ha sikerül felhívni a figyelmet a Balaton idegenforgalmi kínálatára, és belátják, érdemes Budapest helyett Sármelléken landolniuk. A vonzerő növelését szolgálja a Magyar Turizmus (MT) Zrt. Regionális Projektirodája által kezelt marketingalap. Az úgynevezett Légi Marketing Alapot a forgalom növelésében érdekelt régiók, városok - így például Budapest, a Balaton, Debrecen - szolgáltatói, önkormányzatai, repülőterei és a járatokat indító légitársaságok adják össze közösen. A marketingtámogatás egy, a légitársasággal közösen kialakított és elfogadott promóciós terv alapján kerül elköltésre. A kifizetések az MT Zrt. részéről közvetlenül médiavásárlásokra, promóciós eszközökre irányulnak, nem a légitársaságnál kerülnek felhasználásra.
Az utasforgalom alakulása Sármelléken:
2005: 25 ezer fő
2006: 80 ezer fő
2007: 110 ezer fő
2008: 120 ezer fő
A Balatoni térség esetében 28 millióról beszélhetünk, ez az összeg a Németországba, az Egyesült Királyságba, Hollandiába és Oroszországba induló, elsősorban a Germanwings és a Ryanair menetrendszerinti járatainak népszerűsítésére kerültek felhasználásra. Palkó Lajos szerint tízszer nagyobb összegre lenne szükség ahhoz, hogy kellő promóciót kapjon a magyar tenger.
2007-ben kezdeményezte az MT az alap létrehozását tekintettel arra, hogy a közeljövőben több új járat indítására is esély van magyarországi repülőterekre. Gondolták akkor. A gazdasági változások következtében azonban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak. A járatok számának csökkentése, egyes járatok megszüntetése igen érzékenyen érintette és érinti a magyar beutazó turizmust. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősége van az összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában - tudtuk meg a MT kommunikációs irodájától.
Matyóföldön egyeztetnek - mi lesz belőle?
Nemcsak chartergépeket fogadnának Mezőkövesden, hanem logisztikai központként működne a reptér, és mellette egy ipari park is helyet kapna. Tállai András, Mezőkövesd polgármestere korábban arról tájékoztatta a Hírszerzőt, hogy a volt katonai reptér tulajdonosai - Mezőkövesd, Miskolc és Mezőkeresztes - által kiírt, hasznosításra irányuló pályázaton a Fieldstone Kft. nyert.
A felek 100 évre szóló szerződést kötöttek. A bérleti szerződés 2008 novemberében lépett hatályba - tudtuk meg a mezőkövesdi önkormányzat illetékesétől. A szükséges engedélyezési és egyéb adminisztratív lépéseket követően kerülhet a projekt a megvalósítás szakaszába. Az érintett önkormányzatok és a beruházó folyamatosan együttműködnek. Csak az infrastruktúra kiépítése mintegy 2,5 milliárd forintba kerül.
Cívisek - a nagy tervezők
Csökkent a forgalom a debreceni reptéren is, bár ez főként annak tudható be, hogy október közepén véget ért a charterszezon. Üzleti járatok, kisebb gépek naponta érkeznek a cívisvárosba, de ez nem jelentős. A város tavaly 700 millió forintért eladta a Debrecen Airport Kft.-t a Xanga Zrt.-nek. A repülőteret újonnan üzemeltető cég 4,1 milliárd forintért megvásárolta a bázis szomszédságában fekvő 140 hektáros területet is. A vevő tervei szerint öt év alatt 300 ezerre növeli a reptérre érkező vagy innen induló utasok számát, és lesz legalább egy állandó járat a chartereken kívül - adta hírül a Debrecen Televízió. A 2001 óta nemzetközi repülőtérként üzemelő Airport Debrecen utasforgalma 2007-ben 44 ezer volt. A legnépszerűbb úticél a török turizmus fővárosa, Antalya volt.
2009. január 25.
Forrás: www.hirszerzo.hu
Válságszünet a fuvarozóknál
A gazdasági válság padlóra küldte a fuvarozókat is. A vasúti és közúti szállítmányozással foglalkozó cégek járművei munka híján leálltak - derül ki a Népszabadságból.
A MÁV Cargo új osztrák tulajdonosa 19 mozdonyt és 50 tehervagont vásárolt a cégnek, ám a 8,7 milliárd forint értékű beszerzés most nem örömre ad okot, sokkal inkább problémát jelent. Az év első hónapjában megérkező járműveket ugyanis nehéz lesz munkába állítani, a társaság megrendelései ugyanis jelentőse visszaestek - írja a Népszabadság.
A magyar vállalat más időszakban havonta 300 tehervonatot közlekedtet, és 3-3,5 millió tonna árut továbbít, a lap értesülése szerint azonban most 25 százalékkal csökkent a teljesítmény. Annyi könnyebbsége van a MÁV Cargónak, hogy a megvásárolt mozodonyokat a tulajdonos Rail Cargo Austria bérbe vette, így azok tárolásáért nem kell fizetnie.
A logisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégeknél is problémákat okoz a válság: az elmúlt időszakban 1,2 milliárd forintos bővítést végrehajtó Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) nem tudja lekötni a kapacitásait, lehetőségeinek mindössze 60 százalékát haszálják ki. Az ágazat problémáit mutatja, hogy az ország többi árufuvarozási központjában is hasonló a helyzet.
A közúti fuvarozással foglalkozó Waberer's-csoportnál is kapacitásfelesleg alakult ki, a cég felkészült arra, hogy szezonalitás miatt leállított kamionjainak pihenőjét meg kell hosszabbítani. A vállalat ugyanakkor nem tervezi, hogy a megrendelt új kamionok üzembe állítását el kellene halasztani. Dittel Gábor, az egyik szakmai szervezet, a Ni-T Hungary főtitkára úgy látja, hogy a fuvarozók 80-85 százalékát adó kis- és középvállakozások vannak a legnagoybb veszélyben. Tőkehelyzetük ugyanis nem elég erős, így az új járművek megrendelésének elhalasztásával sem biztos, hogy túlélik a válságot - tette hozzá.
2009. január 22.
Forrás: www.origo.hu
Lassuló gazdaságok, összeomló export, vegyes nyersanyagárak
A kedvező amerikai hangulatnak köszönhetően erősödni tudott az összes régióbeli részvényindex. Azonban a forgalom továbbra is elmaradt a megszokottól és a befektetői magatartás is óvatos volt.
A japán export mennyisége 35%-kal esett vissza decemberben, ami rekord mértékűnek számít. Az import 21,5%-kal csökkent ugyanezen időszakban. Az elemzők jelentős gazdasági visszaesést várnak a tavalyi év utolsó negyedévében, mivel az ipari fogyasztók áramfogyasztása 13%-kal esett vissza 2007 decemberéhez képest.
A várakozásoknak megfelelően a japán jegybank változatlan szinten hagyta az irányadó kamatrátát, de jelentősen csökkentette kilátásait a világ második legnagyobb gazdasására. Mivel kamatot már nem tud – nem akar – csökkenteni a jegybank helyett 33,6 milliárd dollár értékben kereskedelmi papírokat fog vásárolni. A bank vállalti kötvények közvetlen vásárlását is tervezi. Ez a hír kedvező volt a bankszektor – Mitsubishi UFJ (+0,8%) – számára. A jen erősödése további veszteségeket okoz az exportpiac – Toyota (-3,5%), Honda (-5%9, Canon (-3,5%) – számára. A Sony (-2,2%) be akarja zárni két televízió gyára közül az egyiket Japánban és el akar bocsátani 2.000 dolgozót. A cég az első veszteségére készül 1994 óta.
A kínai gazdaság hét éve a leggyengébb mértékben erősödött a negyedik negyedévben. A GDP csak 6,8%-kal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben a 2007-es 9%-os bővülés után. Éves szinten 9%-kal nőtt a gazdasági a tavaly előtti 13%-hoz képest. Az ipari és ingatlan befektetések 26,1%-kal nőttek 2008 során. A kormány közölte, hogy 120 milliárd dollárt kíván elkölteni az egészségügyi szektorban – North China Pharmaceutical (+4,4%) – három év alatt. Ez megadta a támaszt a piacnak.
Hongkongban a nyolc napos HSBC (+5,4%) esés után végre megvették a papírt. A helyi olajkitermelő a Cnooc 4,5%-kal drágult, mivel profitmarzsa jelentős mértékben nőtt. Azonban a forgalom a jövő heti szünet előtt – kínai újévi ünneplések – alacsony maradt.
Dél-Koreában is közzétették a GDP adatokat. A gazdaság 5,6%-kal – 11 éve nem látott mértékben – zsugorodott az utolsó negyedévben.
A londoni kereskedésű összesített nyersanyagindex csökkenése vegyes hatást eredményezett a térség kitermelőiben – BHP Billition (-0,6%), Rio Tinto (+4,2%), Newcrest (-3,5%).
2009. január 22.
Forrás: www.tranzitonline.eu
Zsugorfóliában az autóipar
Európában tavaly 7,8 százalékkal esett vissza az új autók eladása a hitelválság és a vásárlási kedve hanyatlása miatt. Ezzel az értékesítés tizenöt éves mélypontra került - tette közzé az ACEA autóipari szakmai szövetség.
A legnagyobb havi csökkenést tavaly novemberben regisztrálták, amikor 25,8 százalékkal esett vissza az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest a térségben: az Európai Unióban - Málta és Ciprus kivételével -, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Szövetséghez (EFTA) tartozó országokban.
A nyugat-európai piac 8 százalékkal, az új uniós tagországok autópiaca csak 1 százalékkal zsugorodott tavaly. Az ACEA adatai szerint tavaly a térségben 14.712.158 új autót helyeztek forgalomba.
A legnagyobb visszaesés a PSA Peugeot Citroen csoportnál következett be, 9,1 százalék, a Renault modellek értékesítése 6,9 százalékkal, a Fiatoké 5,5 százalékkal a Volkswageneké 4,4 százalékkal, a BMW-jé 3,5, a Daimleré 6 százalékkal. A General Motors, a Chrysler és a Ford európai eladásai 13,9, 22,5, 5,2 százalékkal zsugorodtak, míg a Nissan 8,8 százalékkal növelte eladásait.
2009. január 15.
Forrás: www.privatbankar.hu
A cégek háromnegyede érzi a válságot
A magyar cégek 78%-a már saját bőrén is érzékeli a gazdasági válság negatív hatásait, miközben 38%-uknak nincsenek terveik a recesszió átvészelésére - derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) januári felméréséből.
A több mint száz cégvezető, logisztikai és beszerzési vezető megkérdezésével végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a nagyobb vállalatokat és a kkv-kat hasonló arányban érinti a válság. Ugyanakkor szembeötlő a belső kommunikáció gyengesége az 500 főnél többet alkalmazó társaságok esetében, ahol a válaszadók mintegy fele állította, hogy nem tudja, léptek-e már életbe vállalaton belül a válsággal kapcsolatos intézkedések.
A gazdasági válság miatt az értékesítés visszaesését várja a megkérdezettek háromnegyede, likviditási nehézségekkel pedig 38%-uk számol. Egyre nehezebbé válik a stratégiai tervezés a megkérdezett vállalatok 27%-ánál. A résztvevők közül többen említették, hogy nincsenek elegendő információik a várható kormányzati intézkedésekről.
A felmérés eredményei szerint az élelmiszer- és gyógyszeripari cégek mindennapi működésébe még nem gyűrűzött be a válság, de a szakemberek számítanak rá, hogy a közeljövőben ezeken a területeken is komoly problémák adódhatnak.
2009. január 13.
Forrás: www.origo.hu
